Főoldal

Jenő levelei / részlet /

 

Zsófi

Veled álmodtam. Szeretkeztünk vadul, és most én sem siettem, sokáig Veled voltam. Még simogattalak is, pedig nem szoktam. Volt bevezetés, tárgyalás és befejezés. Na, hogy ez a balga mondat, hogy jutott az eszembe, nem tudom. Egy a lényeg, minden volt, édes, de a legszebb az volt, amikor a végén azt mondtad, Jenő, Te, zseni vagy. Én, tudtam magamról ezt mindig, de, hogy most ebben megerősítettél, az jó, nagyon. Igaz, hogy csak álom volt, de jó volt és tudom, az álmokból lesznek a valóságok. Te is ezt írtad nekem egyszer, mikor még írtál, hogy álmodozni kell. Na, én álmodok, s tudom, egyszer arra ébredek, hogy azt mondod, Jenő, itt vagyok. Akkor, majd bontunk egy üveg finom valamit, koccintunk egymás egészségére, s akkor majd azt mondom Neked, látod, a Jenő betört Téged, és itt vagy velem. Aztán kapsz egy csókot, s kezdődhet is, a mindennapi élet.

Ma vettem egérmérget. Ilyet még nem láttam, be van csomagolva és az van ráírva, ne bontsa ki, csak tegye a járatba. Na, ezt nem igazán értem. Majd az egér fogja kibontani? Nem karácsonyi meglepetés ez, hogy bogozza az ajándékon a masnit. Én teszek az írásra, kibontottam és földre tettem, mert azt meg végképp nem tudom, hol lehet a járata. Ma még nem is láttam, hát honnan tudjam, merre jár. Az eladónak mondtam, megteszi nekem az egérfogó, nem kell ilyen flancos csomag, de Ő azt mondta, azt nem tartanak. Most már ez a módi, ez fog hatni. Annyira elegem van már, semmi nincs, ami a régi jó dolgokra emlékeztetne. Milyen világ ez, Zsófi, mondd meg nekem?

Meghódítalak, úgy döntöttem! Írok Neked verset, hátha megdobban a szíved. Tudod, utálom az irodalmat, mert nem sok értelmét látom az egésznek, de erről már írtam. Most viszont úgy döntöttem, hogy kipréselek magamból néhány gondolatot és elnyerem vele a szíved. Kérlek, szeress engem!

Anyukám, asszony kell a házhoz, értsd már meg! Nem mehet ez így tovább, lépnünk kéne. Na, mi legyen? Jössz, vagy menjek? A tévém bedöglött, nincs rajta kép, csak hang. Ez is pénzt kíván, úgy érzem. Minden nap van mire kiadni. Nő után kéne néznem, mert most is itt a beáztatott ruha, ki kéne mosni.

Hallod, ma port töröltem. Tiszta röhej az egész. Meglett férfi, kis rongyocskával a kezében, simogatja a bútorokat. Nem volt nekem ehhez kedvem, csak nem tetszett, hogy mindenre rátelepedett a por. Én nem tudom, két nap után, olyan poros minden, hogy, ha a konyhában kint hagyom a tányért, akkor két nap múlva a vacsora is tálalva van.

Rengeteg gond és feladat. Most speciel éhes vagyok, de nincs mit ennem, mert nem volt ma senki, aki főzzön nekem. Mondd, nem sajnálsz ilyenkor? Az is jó lenne, ha írnál már magadról valamit. Nem mondom, meglepődnék, ha látnám leveled, de azért jól esne. Javíthatatlan vagy.

Várjál már egy kicsit, ott az egér! Jaj, hallod, ez ellenkező irányba megy, mint ahol a méreg van. Vérnyomásom emelkedik, érzem. Rossz leszek Zsófi, ha nekem egy ilyen szürke döggel kell aludni.

Na, vigyázz magadra, ha tudsz, én most megyek, meglesem azt a kis rágcsálót. Miért nem lehet egérfogót kapni? Nem is értem!

 

Gyűrött lepedők

lepedo2.jpg

Két egymásba fonódott, gyűrött lepedő.
Ez maradt csupán.
Ők, még egymásba tudnak gabalyodni,
édes násztáncot járva, de
szerelmüket a víz mossa hamarosan el,
feledve azt, hogy a tánc milyen édes volt,
mert enged a lepedő ránca,
megadva magát a tisztító víznek.
Mást úgysem tehet, hisz a víz az erősebb.
Enged, ahogyan én engedtelek.
Féltőn, szerelmesen, lelkemben fájdalmat érezve,
mert tudtam, nem jössz már vissza.
A mi szerelmünket a hajnal vitte el.
Maradt, két gyűrött lepedő,
és az emlék, mi oly fájó.
Még körbe ölel illatod, és bőrömön érzem simogatásod.
Lehetett volna még hevesebb az utolsó éjszaka, de
ott volt az árnyék, és lelkemen a könnycsepp.
Szerelmesen öleltelek, míg Te, a vágynak engedtél utat,
hisz várt egy új világ, egy új szerelem.
Ajándék ez az éjszaka, súgtad fülembe,
szerelmes szavak helyett.
Gondolatban, már Őt ölelted,
érintésedből éreztem.
Szemeid előtt, már az első szerelmes éjszaka volt,
miközben eljártad egy kapcsolat utolsó táncát.
Maradt a gyűrött lepedő.
Nekem, egy fájóan, szép emlék.
Neked, egy új szerelem, édes kezdete.


Okos világ

Okos világban csak bambán bámulok. Mi az, amit még nem tudok, vagy kell még valamit is tudnom? Hisz okos világ vesz körbe. Én, meg csak forgatom a fejemet körbe, körbe. Ma, már alap, hogy okos telód legyen, amiben minden ott van a kapcsolattartáshoz is. Olyan okos e szerkezet, hogy néha még a saját telefonszámod sem jut az eszedbe. Ha véletlenül úgy hozná az élet, hogy valakit úgy kéne felhívnod, hogy a számát emlékezetből kéne előhívnod, na, akkor előfordulhatna, hogy ő lenne az, akit soha nem hívnál fel. Ettől kellemetlenebb, ha tévedésből a másik telefonszámláját töltöd fel néhány ezerrel. Még szerencse, hogy egyre kevesebb a feltöltős kártya.  Egyéb esetekben, ha bármi is történne, ezer és ezer lehetőség lenne arra, hogy az ismerősök tudtára adjuk, hogy írjanak vagy hívjanak. Okos már minden, nem csak a teló. Kamerán keresztül nézhetem, hogy mit csinál a macska, mikor nem vagyok odahaza. Ebben, csak az a jó, hogy a párom sem hozhat a lakásunkba fel semmi cicababát, mert tudja a szeretkezésének szemtanúja is lenne. Igaz, ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy máshol cicázzon. Nem árt azért óvatosnak lenni, mert kevés az a hely, ahol nincs kamera és ki tudja, hogy azoknak a felvételei, hol és mikor bukkannak fel. Okos a televízió, okos a lámpa. Okos a mérleg, bárha igazán okos lenne, akkor azt mutatná, amit én szeretnék látni. Ezen lehetne még finomítani! Okos az óra. Nélküle, nem telhet el egyetlen óra sem, mert mér az mindent. Lépéseket, pulzust, és vérnyomást. Néha, fel is szalad a mért érték hirtelen, mikor az eredményeket nézi az ember, mert bizony nem olyan az, mint amit szeretnénk. Okosan kereshetsz, már társat is magadnak, mert nem kell mást tenned csak jobbra, balra húzogatni a felbukkanó képeket. Az okos rendszer összegyűjti a lehetséges jelölteket, és ha valaki nem tetszik, azt kukázod és jöhet a következő. Erről az jut eszembe, mikor még gyerek voltam és a virágszirmokat tépkedtük és kérdeztük, hogy szeret, nem szeret? Végén a választ is megtudtuk, mert az utolsó szirom megmutatta, hogy mi is a helyzet. Volt is öröm, mikor az utolsó sziromra az jött ki, hogy szeret. Úgy csillogott a szemünk, és oly nagy lett a mosolyunk. Ellenkező esetben, kicsit könnyes lett a szemünk. Mi, akkor ezt varázslatnak véltük. Ma, már jót röhögnének rajtam, ha így szeretném megtudni, hogy szeret e az imádott személy engem. Igaz, előnye ennek is lenne, mert legalább mosolyogna mindenki körülöttem, hisz elég savanyú manapság mindenki. Okos világban gondolkodni, minek? Ott vannak a programok, amelyek gondolkodnak helyettem és amúgy is a Google a barátom. Nincs olyan kérdés, amire választ ne kapnál, pillanatok alatt. Tanulni? Minek? Az okos eszközök, majd megoldanak mindent. Okos világban, már arra se legyen gondod, hogy mit nézzél, mit hallgass, mert ahogyan belépsz a kiválasztott felületre, már ott is a személyre szabott lista. Neked, már csak klikkelned kell, hogy azt nézhesd, amit Te választottál. Megnézed, és a végén felsóhajthatsz, hogy ez jó volt, én választottam / csak hiszed / Hamarosan, okos eszköz ír majd helyettem okos gondolatokat, okos embereknek. Ők, generált okos válaszokat adnak. Na, szép világ lesz. Az érzelmek meg jól elvesznek. Okos világban, okos eszközökkel körbevéve, érzelemmentes világban élni. Elég furcsa lesz, mert valami mindig hiányozni fog, amit okos eszközök soha nem adhatnak meg. Na, egyedül ezért örülök annak, hogy öregszem, mert én szeretni, ölelni akarok, amíg csak élek és számomra legfontosabb a lélek.

 

 

 

    ÚJ MENÜPONT, ÚJ TÖRTÉNETEK!!!    

                               

 

 

 

 

 

 

 

 



 

                                                                                                              

Hozzászólás / vendégkönyv


Analóg óra
óra
perc
másodperc
óra hátlap
Névnap emlékeztető
Ma
Diána
névnap van!
Holnap
Vilhelmina

névnap lesz!

© Minden jog fenntartva.